Az egyik legfurcsább és Európa más tájain kevésbé ismert kapcsolat Luxemburg és Portugália között alakult ki. A gazdag, de kicsi területű nagyhercegség és az alapvetően szegény déli ország közötti kapcsolatok egy XIX. századi házassággal kezdődtek és mára odáig fejlődtek, hogy Luxemburg minden ötödik lakója portugál.
Mennyi portugál lakik Luxemburgban?
A fenti kérdésre pontos számot nehéz mondani, mert a portugálok különböző státuszok alatt élnek az országban. A legnagyobb számban a vendégmunkások vannak, de nem elhanyagolható a portugál gyökerű luxemburgi állampolgárok száma sem. A különböző számítások 100 ezer és 150 ezer fő közé teszik a Luxembrugban élő portugálok számát, ez pedig a teljes lakosság 15-20%-a.
Miért pont Luxembrugba mennek a portugálok?
Az aránylag jómódú és fejlett iparral rendelkező Luxemburg nagyon hamar szembesült a munkaerőhiánnyal, amit elsősorban Dél-Európából, különösen Itáliából érkező vendégmunkásokkal próbált orvosolni. A portugál kapcsolat akkor kezdett megerősödni, amikor 1893-ban I. Vilmos luxemburgi nagyherceg feleségül vette (az egyébként a trón birtoklásáért később bátyjával szemben alulmaradt) I. Mihály portugál király lányát, Mária Annát. Túlzás lenne azt állítani, hogy ez az esemény érdemben meglódította volna a kivándorlást Luxemburg irányába, de ezt követően került bele mindkét ország lakóinak látóterébe a másik távoli ország.
A II. világháború során sok luxemburgi keresett menedéket az el nem kötelezett Portugáliában, míg a XX. század közepén a trend megfordult és az 1960-as évektől tömeges lett a portugál kivándorlás Luxemburgba. Ennek oka, hogy a világháborút követően sok európai ország gazdasága fejlődésnek indult, így a német és olasz vendégmunkások java visszatért hazájába. Portugália ugyanakkor egy diktatórikus és szegény ország maradt, ami inkább beleragadt saját problémáiba, mint sem fejlődött volna. Az 1970-es években a problémát tetézte, hogy a függetlenné váló gyarmatokról százezres nagyságrendben tértek haza portugálok, akik tovább duzzasztották a munkát keresők számát. Adott volt hát az egymásra találás: Luxemburgnak dolgos kezek kellettek, a portugáloknak pedig munka. A népességmozgást előbb a két ország közötti szerződések, majd Portugália 1986-os csatlakozása az EGK-hoz (EU elődje) segítette.
Hol látjuk nyomát a portugáloknak Luxemburgban?
Napjainkban Luxemburgban járva sok helyen találkozhatunk portugál feliratokkal, kávézókkal vagy éppen kulturális eseményekkel. A luxemburgi labdarúgó-válogatott aligha állt ki egyszer is úgy a XX. században játszani, hogy ne lett volna soraiban minimum egy portugál. A politikában eddig Félix Braz jutott legmagasabbra, aki portugálként az ország miniszterelnök-helyettese volt. Tovább színesíti a képet, hogy nagyságrendileg 10-15 ezer Zöld-foki szigeteki bevándorló is él a törpeállamban, akik szintén portugálul beszélnek.
Ha érdekelt ez a bejegyzés, akkor minden bizonnyal fog tetszeni Couto Misto története is.
Add comment
Comments